Trombózis gyógyítása
Trombózisok kezelése
A felületi és a mélyvénás trombózisok kezelése a legtöbb esetben egyaránt megoldható gyógyszeres kezeléssel (ez éppen annyira hatékony, mintha műtenék az eret), így általában nincs szükség érsebészeti beavatkozásra. Kivételes esetekben azonban mégis szükség lehet rá, hogy a trombózis által érintett vénákat érsebészeti úton kezeljék: ezek azok az esetek, amikor végtag a súlyos duzzanat következtében veszélybe kerül, vagyis megmentése a cél.
Érsebészeti beavatkozásra a trombózist követően kerülhet inkább sor, hiszen ilyenkor idővel a vérrög által érintett végtag visszeressége is kialakulhat. A felületi vénák ezekben az esetekben sem mindig operálhatóak, a kialakult vérrög ugyanis néha nem szívódik fel. Abban az esetben viszont, ha ez megtörténik és a vér akadálytalanul áramolhat a szív felé, akkor már operálható lehet az érintett felületes véna. Ezek az erek jellemzően a mélyvénák, és ilyenkor mindig az érsebész szakorvos feladata eldönteni – ultrahangos vizsgálatot követően – hogy lehetőség adódik-e az operációra vagy sem.
Abban az esetben, ha a visszeresség miatt már lábszárfekély is kialakult, akkor nagyon fontos, hogy a beteg kompressziós harisnyát is viseljen: erre azért van szükség, mert a visszeresség és a lábszárfekély gyógyszeres úton történő kezelése nem nevezhető ideális megoldásnak: léteznek ugyan vénaprotektív gyógyszerek, ezek azonban nagyon drágák és nem tudják megakadályozni a fekély kilalakulását.
A trombózis kezelése gyógyszeres úton
Fontos tudni, hogy a trombózisok nem minden esetben okoznak tüneteket: ez fordul elő például akkor, ha a vérrög a lábszárban futó 6 kisebb, nagyjából fél centiméter vastagságú véna valamelyikében alakult ki. A trombózis ilyenkor teljesen tünetmentesen zajlik, és esetleg csak egy enyhébb lábfájdalom vagy minimális duzzanat kíséri, ami miatt az érintettek nem fordulnak orvoshoz. Az itt megjelent vérrögök a kialakulásuk utáni 10-12 napban még igen lazák, így könnyen elsodródhatnak a tüdőembóliát okozva.
A láb bedagadása jellemzően akkor fordul elő, ha a vérrög nem az említett hat kisebb véna valamelyikében, hanem egy vastagabb, jellemzően a térdhajlat egyik vénájában vagy a combban található egyik mélyvénában alakult ki (a láb jelentős duzzanata főleg ebben az utóbbi esetben az igazán jellemző). A beteg ilyenkor már jellemzően eljut az orvoshoz, ahol ultrahangos vizsgálattal diagnosztizálható a trombózis. A diagnózist követően vérhígító gyógyszerek kerülnek felírásra, amellyel elkerülhető az újabb vérrögök kialakulása. Ezt jellemzően fél-egy évig kell szednie a betegnek, ha pedig már tüdőembólia is kialakult, akkor a gyógyszereket több éven keresztül, esetleg a páciens élete végéig szednie kell.
A trombózishajlam szűrése
Abban az esetben, ha a családban már több trombózisos eset is előfordult, érdemes elvégeztetni az öröklődő trombózishajlam genetikai szűrővizsgálatát. A tromboembóliás betegségek 30-40 százalékáért ezek az öröklött tényezők felelősek.