Szükséges a visszér-műtét? Függ a genetikától is
Vajon mitől függ, hogy igénybe kell-e vennünk visszér-operációt? Egy tanulmány rávilágít arra, hogy ezt bizony a genetika is befolyásolja.
Kapcsolatba hozható a genetikával, hogy életünk során szükségünk lesz-e visszér-beavatkozásra – mutatott rá egy új tanulmány, melyet oxfordi kutatók végeztek el.
A nemzetközi vizsgálódás – melyet a Nature Communications folyóirat közölt - első alkalommal állapított meg kritikus genetikai kockázati pontszámot, amely előrejelzi, mekkora valószínűsége van annak, hogy egy visszérbetegséggel küzdő páciensnek műtétre legyen szüksége.
Emellett lehetséges új terápiák felé is utat mutatott.
A visszér krónikus vénás betegség sűrűn előforduló megnyilvánulása, amely kezelés hiányában számos egészségügyi szövődményhez vezethet - ilyen a lábszárfekély is, sőt, végső soron amputációt is eredményezhet.
Szükséges a visszér-műtét? Függ a genetikától is
Az oxfordi kutatók azonosítottak 49 olyan genetikai változatot, amelyek emelik a visszerek kialakulásának esélyét. Kiemelték a visszérpatológiában kulcsszerepet játszó utakat is - köztük a szervezet kötőszöveteivel és az immunrendszerrel összefüggő gondokat.
A tanulmány egy interdiszciplináris együttműködés keretében jött létre az Oxfordi Egyetem Orvostudományi Osztályán.
A kutatók, akik a Nuffield Ortopédiai, Reumatológiai és Mozgásszervi Tudományok Osztályának (NDORMS), a Nuffieldi Sebészeti Tudományok Osztályának (NDS) és a Nuffieldi Női és Reproduktív Egészségügyi Tanszéknek a munkarársai, közösen működtek együtt egy 23andMe elnevezésű, amerikai, közvetlenül a felhasználók számára genotipizáló kereskedelmi céggel.
A cél az volt, hogy feltárják, ki az, aki hajlamosabb a visszér kialakulására.
„A sebészek részvétele a kutatócsoportban létfontosságú volt, ők tették ugyanis lehetővé azon páciensek azonosítását, akiknek a betegsége súlyosabb volt, ezért műtétre szorultak. Mindez 49 genetikai variáns felfedezéséhez vezetett, 46 területen, a visszerekre hajlamosító genomban. Az áttörés nagymértékben javítja csapatunk tudását a visszér biológiájával kapcsolatban, sőt, alapja lesz a további biológiai kutatásoknak és a potenciálisan új kezeléseknek” – mondta el Dominic Furniss, az NDORMS plasztikai és helyreállító sebészet professzora, a tanulmány vezető szerzője.
„Ez a nagy tanulmány számos új bizonyítékot gyűjt össze a visszerek hátterében álló genetikáról. Ez az állapot meglehetősen gyakori a nőknél, illetve a terhesség alatt. Izgalmas utakat nyit meg emellett az új jövőbeli kezelések kifejlesztéséhez is” – jegyezte meg Krina Zondervan professzor, társszerző, a Nuffield Női és Reproduktív Egészségügyi Osztály osztályvezetője.
L.A.